A bíróság rendszere

Az Alaptörvény a bírósági szervezetrendszer csúcsszerveként a Kúriát nevesíti, s ezzel egyben a bírói szervezet egységességét is deklarálja. Az Alaptörvény az általános igazságszolgáltatási tevékenységen túl különleges bírói feladatokat is ró a Kúriára: a Kúria biztosítja a jogalkalmazás egységét, amelynek keretében a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz.

Az Alaptörvény rögzíti a bírói függetlenség garanciális elemeit: a bírák csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatók, tisztségükből csak a törvényben meghatározott okból és eljárás keretében lehet elmozdítani őket. Nem lehetnek tagjai pártnak, nem folytathatnak politikai tevékenységet. A függetlenségüket biztosítja az is, hogy a hivatásos bírákat a köztársasági elnök nevezi ki. A Kúria elnökét – a stabilitás és a függetlenség fokozottabb érvényesítése érdekében – kilenc évre a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával választja meg.

A bírósági szervezetek (forrás: http://birosag.hu)
A bírósági szervezetek
(forrás: http://birosag.hu)

Magyarországon az igazságszolgáltatást a Kúria, az ítélőtábla, a törvényszék, a járásbíróság és a közigazgatási és munkaügyi bíróság gyakorolja.

Az első fokon eljáró kerületi és városi bíróságok – jelenleg 111 helyi bíróság – jogutódjai 2013. január 1-jétől a járásbíróságok. E bíróságok hatáskörébe tartoznak mindazok az ügyek, amelyekben az elsőfokú eljárást törvény nem utalja más bíróság elé.

A közigazgatási és munkaügyi bíróságok első fokon járnak el a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata iránti, a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó, valamint a törvény által hatáskörébe utalt egyéb ügyekben.

A 20 megyei (fővárosi) bíróság jogutódjaként a törvényszékek a törvényben meghatározott ügyekben első fokon járnak el, és másodfokon elbírálják a járásbíróságok, valamint a közigazgatási és munkaügyi bíróságok határozatai ellen bejelentett fellebbezéseket. A törvényszéken tanácsok, csoportok és büntető, polgári, gazdasági, valamint közigazgatási-munkaügyi kollégiumok működnek. A kollégiumok összevontan is működhetnek.

Az ítélőtábla elbírálja a törvényben meghatározott ügyekben a járásbíróság és a törvényszék határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot, továbbá eljár a hatáskörébe utalt egyéb ügyekben. Az ítélőtáblán tanácsok, büntető, valamint polgári kollégiumok működnek. Öt ítélőtábla van: a Fővárosi, a Debreceni, a Győri, a Pécsi és a Szegedi Ítélőtábla.

A bíróságok központi igazgatását 2012. január 1-jétől az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke látja el. Az OBH-n kívül az igazgatási rendszer elemét képezi a bírák által választott, kizárólag bírákból álló Országos Bírói Tanács is, amely független testületként ellenőrzési, felügyeleti funkciót lát el.

A Járásbíróságok és a Kerületi bíróságok, Törvényszékek, Ítélőtáblák valamint a Kúria, elkülönülten két ügycsoporttal foglalkoznak: Polgári ügyek és Büntető ügyek.

A bíróságokról minden megtalálható itt

forrás: http://www.lb.hu/hu/mai-birosagi-rendszer